www.enfo.hu

Porszennyezettség Európa levegőjében, 2000

Kép forrása: 
http://www.tiszta.levego.hu/szennyezoanyagok.html
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin
www.enfo.hu

A levegőt szennyező anyagok közül az egyik legveszélyesebb csoport a kisméretű részecskék, szálló por vagy aeroszol  formájában jelenlévő, un. PM-szennyezés (az angol Particulate Matter névből rövidítve). Kémiai értelemben aeroszoloknak nevezzük a  0,001−10 mikrométer közötti átmérőjű, levegőben diszpergált (szétszórt, eloszlatott) állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskéket. Ezen részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől, kémiai összetételétől és tömegétől függően. PM10-nek a 10 mikrométermél kisebb átmérőjű, PM2.5-nek a 2.5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéket nevezzük.

A képen a PM szennyezettség következtében becsült életvesztést látjuk hónapokban kifejezve. A 2000-es értékekhez képest a 2020-ra készült előrejelzés még a mainál sokkal szigorúbb légszennyezettségi határértkek mellett is nagymértékű növekedést mutat. (Lásd a következő térképet is!).

A városi levegőben található kis részecskék (PM) származhatnak a közlekedés és a szél által felvert porból, vagy közvetlenül a dízelmotorokból. A dízeljárművek részecske-kibocsátása - melynek legnagyobb része korom - egy nagyságrenddel (azaz tízszer) több mint a benzinüzemű motoroké. A kis részecskék nagy fajlagos felületük miatt számtalan egyéb szennyezőanyagot, köztük toxikus és más káros hatással bíró anyagokat kötnek meg és szállítanak a levegőben.

Tudományosan igazolt, hogy szoros összefüggés van az allergiás, asztmás, illetve egyéb légzőszervi megbetegedések előfordulása és a légszennyezettség mértéke között. A PM légszennyezés, amely nagy mennyiségben tartalmaz rákkeltő, illetve a légzőrendszert károsító anyagokat, a gyerekek számára jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen az ő immunrendszerük még kevéssé fejlett. Az Amerikai Egyesült Államokban készült felmérés szerint, ezek a részecskék teszik ki a levegőben található rákkeltő anyagok 78 százalékát. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. A legveszélyesebbek a már említett, 2,5 mikrométernél kisebb szemcsék, mert ezek légzőszerveink legmélyére is bejutnak, és onnan nem távoznak.

Ezek a részecskék rátapadhatnak a növényi pollenek felületére, és a polleneket imég agresszívabbakká, allergénekké teszik.

Az Európai Bizottság felkérésére − a Tiszta Levegőt Európának (Clean Air For Europe, CAFE) folyamat részeként − átfogó elemzés készült a légszennyezés környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásairól. A felmérés eredményei riasztóak. Kimutatták, hogy az Európai Unióban közel 300 ezer ember hal meg évente a 2,5 mikrométernél kisebb szennyező részecskék (PM2.5) következtében. Kiderült, hogy egy átlagos magyar ember, ha marad a jelenlegi szennyezési szint, több mint egy évet veszít az életéből a PM2.5 részecskeszennyezés következtében. Így e tekintetben Európában a harmadik legrosszabb helyet foglaljuk el. Budapesten a várható életvesztés elérheti a három évet is, ám szigorúbb határértékek betartásával ez az életvesztés 6−12 hónapra csökkenthető.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a porszennyezés mellett több más egészségkárosító anyag (nitrogénoxidok, szénmonoxid, kéndioxid, illékony szerves vegyületek stb.) is nagy mennyiségben található a főváros levegőjében. Mindezek az anyagok megsokszorozzák egymás káros hatását a szervezetünkre.

 

Szerző által felhasznált források: