Solidago virgaurea
népies neve: aranyos ruta, jágerkender, erősrojt, aranyos istápfű, aranyvessző
Az aranyvessző a fészkes   virágzatúak                              családjába (Compositae) tartozik. Levelei fűrészes szélűek, az alsók lándzsásak, szárnyas levélnyelűek. A  felső levelek keskenyebbek, ülők. A fészkek karcsú, felálló  bugavirágzatot alkotnak. Az egyes fészekvirágzatok 6-10 mm hosszúak, a  nyelesvirágok száma 6-12, amelyek jelentősen hosszabbak a  fészekpikkelyeknél.
 Amikor a nyár virágpompája a végéhez  közeledik, akkor                              nyílik az aranyvessző. Erdőszélen, töltésen,  száraz                              réten, erdei tisztáson, irtáson és út  mellett minden                              napos helyen megtaláljuk. Virágszirmai  aranysárgák,                              virágai egyszerű vagy összetett  fürtvirágzatot alkotnak.                              Gyenge aromás illata van. Gyógyhatású szerként                              a teljes hajtást felhasználják, de szedéskor  a föld                              feletti, körülbelül félméteres fásodó  szárrészt a                              földben hagyják és a virágos hajtásrészt  gyűjtik.
Az aranyvesszőfű triterpén szaponinokat, flavonoidokat, illóolajat, fahéjsav származékokat tartalmaz.
A közönséges aranyvessző mindenekelőtt vizelethajtó hatású, amelyet főként flavonoidjainak, de szaponin- és illóolaj-tartalmának is köszönhető. Gyenge görcsoldó, fájdalomcsillapító, továbbá gyulladáscsökkentő tulajdonsággal is rendelkezik. A drog készítményeit főként átöblítő kúrák céljaira alkalmazzák, amelyeket a húgyutak gyulladásos megbetegedései, húgykő- és vesehomok bántalmak kezelésére, ezek megelőzésére használnak fel.
http://www.vitalitas.hu/ismerettar/tgy/tgya.htm
http://www.gyogynovenyhatarozo.hu/gy%C3%B3gyn%C3%B6v%C3%A9nyek/Aranyvessz%C5%91-k%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges