fehérmustár mag

Sinapis alba mag

Kép forrása: 
http://www.fuszerek.extra.hu/index_elemei/fehermustar1.jpg
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin
fehérmustár mag

A Sinapis alba, a fehér mustár közkedvelt laboratóriumi tesztorganizmus akut toxicitás méréséhez. Alkalmas: pórusvízre, talajkivonatra és teljes talajra vagy annak vizes szuszpenziójára, mert a növények a szennyezőanyagok széles skálájára érzékenyek.
A teszthez műszer nem szükséges, csak vonalzó vagy más hosszúságmérő eszköz. A kiértékelés vizuális és manuális, tehát munka- és emberigényes. A tesztelés minimális időtartama: 72 óra. Teljes talajra, direkt érintkezéssel európai szabványok léteznek, Magyar szabvány csak vízre vagy kivonatra.
A talajok víztartalmát egyensúlyi nedvességtartalomnak megfelelő értékre kell állítani. A tesztnövény csírázóképessége minimum 95 % kell legyen.
A gyökérhossz nem minden esetben arányos a gátló hatással. A gyökér a szennyezett talaj, a talaj heterogén eloszlású szennyezőanyagainak elkerülésére gyakran a gyökerek abnormális megnyúlásával reagál. Ezt a fajta "gyökérnövekedést" vizuálisan meg lehet különböztetni a valódi gyökérnövekedéstől, mert a kényszerűségből meghosszabbodott gyökerek vékonyabbak. A szár növekedése jobb korrelációt mutat a szennyezettséggel.
A szár és gyökérnövekedés-gátlás eredményt megadhatjuk a kontroll százalékában vagy ED20 és ED50 értékben a talajminták minták hígítási sorozatával nyert eredménysor statisztikai értékelése alapján.
A gyökér- és szárnövekedés-gátlását a kontrollközegben kicsírázott magvak gyökerének hosszúságához viszonyítva, százalékban adjuk meg, hígításonként a következő összefüggéssel:
X = (K - M / K )*100, ahol
X: gyökérnövekedés, % ill. szárnövekedés %; K: kontroll magvak gyökérhossza, ill. szárhossza, mm; M: a kezelt magvak gyökérhossza ill. szárhossza, mm.
A talajhígítási sort Petri-csészékben készítjük. A szennyezett talajokból: 5 g, 2,5 g, 1,25 g, 0,62 g, 0,31 g-ot mérünk be, ezután 5 g-ra egészítjük ki a kontroll talajjal, majd minden mintához annyi vizet adunk, hogy az megfeleljen az egyensúlyi telített nedvességtartalomnak. A Petri-csészékbe 20-20 magot teszünk egyenletes elrendezésben. Az így előkészített mintákat 20oC-on sötét szobában tartjuk, és 2-5 nap elteltével (növényfüggő) mérjük a kifejlődött növények szár- és gyökérhosszát valamint nyers tömegét (biomassza).