Pont és diffúz szennyezőforrások bányaterületeken

Szerző: 
Vaszita Emese

Ebben a fotóalbumban a bányászati területekre jellemző pontszerű és diffúz szennyezőforrásokat mutatjuk be. A bemutatott szennyezőforrások nagy része a Gyöngyösoroszi színesfémérc bánya területén, a Toka patak vízgyűjtőjében található.

A pontszerű szennyezőforrások kisebb kiterjedésű, adott tevékenységből származó, lehatárolható helyen található szennyezőforrások. A pontforrások, mint azt megnevezésük is sugallja, diszkrét pontokhoz és kibocsátásokhoz kötődő tevékenységgel függnek össze, ezért egy pontnak tekinthetők a matematikai modellezésben.

A diffúz szennyezőforrások nem-pontszerű források, vagyis nem diszkrét pontokhoz és kibocsátásokhoz kötődő tevékenységekkel függnek össze. A diffúz szennyezőforrások nagy kiterjedésben és szétszórtan jelentkeznek, általában jellemző rájuk a nagy felület/térfogat arány. További jellemzői, hogy gyakran nem különböztethetőek meg az elsődleges és másodlagos források, vagyis a transzport során keletkező szennyezettség, mint másodlagos forrás szerepel a további folyamatokban.

A diffúz szennyezőforrás eredete szerint lehet:

1. az atmoszféra által terjesztett illetve abból kiülepedett (égéstermékek, fémfeldolgozó-ipar levegőbe történő kibocsátásai, stb.);

2. felszíni vizek által szállított (szétszórt, pl. bányászati hulladékok, letakaratlan, izolálatlan hulladéklerakatok, tározók, atmoszférából leülepedett városi por, mezőgazdasági talajok agrotechnikai eredetű szennyezettségei: műtrágyák, növényvédőszerek, stb.);

3. felszín alatti vizek által szállított (beszivárgó csurgalékok, agrotechnikákból eredő szivárgó vizek, kezeletlen szennyvizek, stb.); és

4. közvetlenül a talajra került és ott maradó szennyezettség (ipari, bányászati, mezőgazdasági eredetű közvetlenül a talajra juttatott anyagok vagy atmoszférából és áradással talajra került).