Citoszenzor mikrofiziometria

Kép forrása
http://www.currentprotocols.com/protocol/ns0708
Leírás szerzője
KÖRINFO

A Citoszenzor mikrofiziometria (CM) teszt egy olyan eljárás, mely a citotoxicitás és a sejtfunkció vizsgálatán alapul. A tesztet egymáshoz szorosan kapcsolódó sejtekből álló sejtrétegen végzik, mely egy porózus membránnal polikarbonát hordozóra van rögzítve. Ez elektródként és fényérzékelő potenciometriás szenzorként funkcionál, ezzel érzékelve a pH változást. Alalpjában véve a CM teszt az irritatív vegyianyagok citotoxikus hatását igyekszik modellezni, mely in vivo kitteségnél fordulna elő a szaruhártyán és a kötőhártyán.

A CM teszt egy sejtpopuláció anyagcsere-rátáját (glükóz hasznosítsi ráta) becsüli meg, mely egy alacsony tömegárammú folyadékáramlással működő kamrába van helyezve. A teszt során a savas kémhatású melléktermékek keletkezését és a tápközeg ebből adódó pH csökkenését követjük nyomon. Az anyagcsere-rátát közvetetten az időegység alatt kibocsátott protonok számával határozzuk. A fényérzékelő potenciométer képezi az áramlási kamra alját, mely egy nagyon stabil és érzékeny potenciométerként funkcionál.

A tesztnél a vizsgálandó vegyianyagból higítási sorozatot készítünk, melyet növekvő koncentrációban juttatunk az áramlási kamrába, így tehát ugyan azt a sejtpopulációt tesszük ki folyamatosan nővekvő vegyianyag koncentrációnak. Minden egyes koncentációugrás után a sejteket tápközeggel öblítjük át, hogy a vegyianyagot eltávolítsuk, majd mérjük a pH változást. A koncentrációt addig növeljük, míg a higítási sorozat legtöményebb eleméhez nem érünk, vagy az anyagcsere ráta 0-ra nem esik le.

Az időegység alatt mért pH változás adja a sejtpopuláció anyagcsere-rátáját. Ha az alkalmazott vegyianyag citotoxikus hatású, az anyagcsere-ráta esni fog. Az vegyianyag azon koncentrációja, mely a sejtek 50%-ának pusztulását eredményezi az ún. MRD50 érték, mértékegysége mg/ml, melyet minden egyes vegyianyagra külön-külön meg kell határozni a koncentráció-válasz görbéből.

A vizsgálatról részleteiben ebben a dokumentumban olvashat angol nyelven: 
http://www.oecd.org/dataoecd/29/57/45584550.pdf

Szerző által felhasznált források