Növényvédő szerek: rovarölő szerek

Source of the photo
http://www.haziallat.hu/olvasnivalo/10-csodalatos-zold-allat/3705/6/az-imadkozo-saska-az-egyik-legzoldebb-rovar.jpg
Author of the description
KÖRINFO

A következő hatásmechanizmusú rovarölő szerek kaphatóak kereskedelmi forgalomban:

a) klórozott szénhidrogének:

DDT (triklór-difenil-triklór-etán): az acetilkolinészterázt gátolja, így ideggörcs lép fel, az idegmérgek csoportjába tartozik, ezen kívül a Na, K, Ca ionok membránon való átjutását gátolja. Igen perzisztens vegyületek, az élő szervezetekben akkumulálódnak (a zsírszövetben feldúsulnak) és a táplálékláncban (biomagnifikáció). Az élelmiszerekben is kimutatható. A DDT felezési ideje: 10-15 év. Az emberi szervezetben idegrendszeri problémákat okoz, mutagén. Magyarország az elsők között tiltotta meg a DDT alkalmazását 1967-ben. Mai napig használják a trópusi területeken, malária szúnyog és cece légy irtására. Európában szúnyogok és burgonyabogár ellen használták.

HCH (γ-hexaklór-ciklohexán): rovarirtószer, talajfertőtlenítőszerként használják, idegméreg voltának köszönhetően vegyi fegyverként is alkalmazzák. Sokkal gyorsabban bomlik és sokkal könnyebben ürül ki.

b) szerves foszforsavészterek: paration, malation, klórpirifosz. Ezek elágazó molekulaszerkezetű vegyületek, így a rezisztencia kialakulása elkerülhető. Idegmérgek, az acetilkolinon keresztül hatnak – enzimbénító hatásúak.

c) nikotin: A legrégibb növényvédőszer, 200 éve ismerik a hatását, ma betiltott. Elsősorban talajfertőtlenítésre használták és levéltetvek ellen. Idegméreg.

d) karbamidszármazékok: karbamil, karbofurán. Kitin szintézist gátló idegmérgek, kevésbé erős hatásúak; az egyedfejlődést zavarják meg, nem tud vedleni a rovarlárva. Az acetilkolin-észterázt (enzim, amely az acetilkolint ecetsavra és kolinra hidrolizálja, ezáltal hatástalanítja) bénítják, de kevésbé károsítók.

e) juvenoidok: Juvenilis hormon lebomlását gátolja, így egyedfejlődési zavart okoz.

f) piretrodiok: permetrin, deltametrin, tetrametrin. Pyrethrum cinerariaefolium növényből vonják ki őket, természetes eredetűek, 1800-as évek eleje óta használják. Hatása: a membrán átjárhatóságának megzavarása (Na átjutás gátlása). Előnye, hogy kis dózisban is hatásos, könnyen bejutnak a rovar szervezetébe, emlősökre nem mérgezők, rezisztencia ritkán alakul ki. Hátránya: könnyen elbomlik fény és nedvesség hatására, élelmiszerekből nehezen kimutatható.

A rovarirtószerek jó része nemcsak a kártevő rovarra hatnak, hanem a természetes rovarpopulációkra is.

Source of description

http://weblaboratorium.hu/kornyezetvedelem/korny_termved/8.doc