Nikotin

Source of the photo
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nikotin
Author of the description
Oláh Eszter

A nikotin akár a heroin, a kokain vagy a morfium, az alkaloidok (növényekből előállítható szerves vegyületek) csoportjába tartozik. A nikotin tulajdonképpen nem más, mint a dohány védekező ellenanyaga a kártevők ellen. A burgonyafélék termelik: sok van a dohány levelében, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában. A dohánylevelekben a nikotin-tartalom az éghajlattól és a talajtól függően igen változó, többnyire 1.6 és 8 % között ingadozik.

Olajszerű, színtelen, gyengén lúgos, mérgező folyadék. Mesterségesen is előállítható. Vízben, alkoholban, éterben és zsíros olajokban jól oldódik. Teljes rovarölő hatást a balraforgató 1-nikotin biztosít. Levegőn megbarnul és rossz szagúvá válik.

A dohányzást Amerika felfedezésének köszönhetjük. Spanyol és angol hódítók hozták magukkal Európába. Az amerikai benszülöttek jól ismerték a dohánynövény hatását: tubákolták, rágták, szívták és sebek kezelésére használták. Nem fogyasztói cikként, hanem elsősorban orvosi és vallási eszközként kezelték. Magát a növényt – amely Európában is gyorsan hódított – a XVI. században Jean Nicot vezette be a francia udvarnál. Ő lett a tabak botanikus nevének – nicotiana tabacum –, de a fő hatóanyagának – nikotin – is a keresztapja.

 Élettani hatásai

 A nikotin a tüdőn és a nyálkahártyákon keresztül bejut az ember vérkeringésébe. A vér továbbítja az agyba, ahol összekapcsolódik a receptorokkal. A szervezetben aktiválja a nikotinos acetil-kolin receptorral rendelkező sejteket, ezek olyan „izgató” helyek, melyek szükség esetén hormonokat bocsátanak ki. Például az így felszabaduló adrenalin növeli a pulzusszámot, a vérnyomást, a vér glükóz-szintjét és a vér koleszterinszintjét, szűkíti az ereket, illetve szapora légzést okoz. Az emberben nem elriasztóan, hanem kellemes érzést kiváltóan hatnak. A dohányos úgy érzi, mintha megjutalmaznák, és igyekszik újra és újra ezt az állapotot előidézni. Fogyasztása súlyos függőséghez vezet. Egyes tanulmányok szerint addiktív hatása erősebb, mint a kokainé és a heroiné.

Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, mert a cigaretta és a szivar izzása közben egyharmada a füstbe kerül. A száj nyálkahártyája ebből körülbelül 5%-ot köt meg, míg a tüdőbe kerülő nikotin 100%-a megkötődik.

A nikotin (eltérően az alkoholtól, illetve a kábítószerektől) nem okoz tudatváltozást. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a nikotint tartalmazó cigaretta világszerte legálisan vásárolható, bár reklámozását, valamint fogyasztását nyilvános helyeken egyre inkább tiltják, sőt a cigarettás dobozokon felirat figyelmeztet a termék egészségkárosító hatására.