Földrengések

Source of the photo
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Quake_epicenters_1963-98.png&filetimestamp=20041230201902
Author of the description
KÖRINFO

földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó  mozgása. A földrengések általában a földkéregben felgyülemlett energiafelszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból, amit a földrengés hipocentrumának nevezünk, gömbhéjszerűen terjednek minden irányba. A feszültség több okból halmozódhat fel. Ebből következik, hogy a földrengések a Föld különböző részein  keletkeznek. A legnagyobb feszültségek a kőzetlemezek találkozásánál keletkeznek, és a földrengések jelentős  része ezen a területen alakul ki. (Ha megnézzük a képet nagyon jól kirajzolódnak rajta a lemezhatárok.) Ezeket a földrengéseket nevezzük interplate (lemezek közti) földrengéseknek. Megfigyeltek földrengéseket a  lemezszegélyektől távol a kőzetlemezek belsejében is, ezeket intraplate (lemezen belüli) földrengéseknek  nevezzük, ennek kialakulási okai még nem teljesen tisztázottak. Ezeket a földrengéseket, amiket a lemezek  mozgása okoz, tektonikus rengéseknek nevezzük (például vulkánkitörés hatására, amikor a földrengést a felfelé törekvő magma okozza). Az ember is okozhat földrengéseket a föld alatti kísérleti atomrobbantásokkal. Ezt a hatást használták fel arra, hogy az atomrobbantásokat figyelemmel tudják kísérni, de mivel ezek mesterségesen keltett földrengések, nem szokták a földrengések közé sorolni őket.

A földrengések nagyon sokféleképpen tudnak rombolni és az emberi életben kárt tenni. A földrengések hatására keletkező másodlagos hatások sokszor sokkal rombolóbbak, mint maga a földrengés. A földrengés elsődleges hatása a lökéshullámok okozta rombolás, mert a házak nem tudnak ellenállni a folyamatos rázkódásnak és összedőlnek. Másodlagos hatásnak nevezhetjük a földrengés hatására keletkező egyéb természeti jelenségeket, ezek közül is a legpusztítóbb, mint azt 2004 karácsonyán láthattuk is, a cunami, ami a tengerfenéken kipattanó rengés következtében a tengeren keletkező hullám, amely a part közelébe érve több 10 m magasra is megnőhet. Ezenkívül a földrengés kiválthat sokkal kevesebb emberi életet követelő természeti jelenségeket is, például földcsuszamlásokat és hegyomlásokat. A városokban a legpusztítóbb utóhatása a földrengéseknek a gázvezetékek eltörése miatt kialakuló tűzvész. A földrengés lökéshullámainak hatására bizonyos talajtipusok elveszthetik szilárdságukat, ez az ún. talajfolyósodás jelensége, amely szintén komoly károkat okozhat az épületekben.

A legnagyobb földrengések a Földön:

1. Valdivia, Chile, 1960. március 22. - 9.5 erősségű

2. Prince William Sound, Alaszka, USA, 1964. március 27.  -  9.2 erősségű

3. Szumatra, Indonézia, 2004. december 26.   -  9.1 erősségű

4. Kamcsatka, Szovjetunió, 1952. november 4.   - 9.0 erősségű

5. Arica, Chile (akkor Peru), 1868. augusztus 13.  -  9.0 erősségű

6. Szendai, Japán, 2011. március 11.  -  9.0 erősségű