Az antibiotikumok különleges gyógyszerek: fertőzéses megbetegedéseket gyógyítanak, és eltérően a többi gyógyszertől, hatásukat nem az emberi szervezet sejtjeire, hanem a kórokozóra fejtik ki. A betegséget a patogén mikroorganizmus elpusztításával szüntetik meg, tehát valódi oki gyógymódot jelentenek.
Az antibiotikumok helyes alkalmazása gondolkodást, tájékozottságot igényel és - ami rendkívül fontos - változik. Változnak a kórokozók, a betegek, a betegségek, változik a rendelkezésünkre álló antibiotikumkincs: e változásokat folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk ahhoz, hogy tudásunk naprakész maradjon.
Antibiotikumot akkor adunk, ha a beteg bizonyítottan vagy a klinikai jelek alapján feltételezhetően bakteriális fertőzésben szenved.
Az antimikrobás szerek egy része gátolja a baktériumok növekedését, fejlődését (bakteriosztatikus szerek), más részük viszont meg is öli a kórokozókat (baktericid szerek). E tulajdonságukat az antibiotikum-terápia választásakor figyelembe kell vennünk. A korrekt antibiotikus kezelés feltétele, hogy helyes indikáció alapján, a legalkalmasabb antibiotikummal, kellő adagban, megfelelő ideig végezzük.
Eredetileg csak azokat a vegyületeket nevezték antibiotikumoknak, melyeket valamilyen élőlény (gomba, baktérium) termelt, míg a mesterségesen előállított szereket kemoterapeutikumokként említették. Ma már azonban minden baktériumellenes gyógyszert antibiotikumnak neveznek.
Az első felismert antibiotikum egy penészgomba (Penicillium notatum) terméke, a penicillin volt, melyet Alexander Fleming fedezett fel 1928-ban; bár már korábban is használtak kemoterapeutikumokat a bakteriális fertőzések kezelésére.
A mesterségesen előállított antibiotikumok és ezek lebomlási termékei a vizelettel a csatornába, majd onnan - a szennyvíztisztítás nem kielégítő hatékonysága miatt - az élővizekbe kerülnek. Így példul a Szulfametoxazolt a Duna vizében is kimutatták.
http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kied/0/10562/antibio.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Antibiotikum